A konstrukció célja olyan kutatás-fejlesztési projektek támogatása, amelyek kutatási eredményekre támaszkodva korszerű, magas innovációs értéket képviselő prototípusok létrejöttét eredményezik.

A prototípus kutatás-fejlesztési tevékenység eredményeként létrehozott mintapéldány, melynek célja, hogy bizonyításra kerüljön az ötlet műszaki-tudományos szempontból való működőképessége.

Az elmúlt három év pályázati tapasztalatai szerint számos vállalkozás alacsony innováció tartalmú, termék, technológia vagy szolgáltatás fejlesztésre vagy meglévő termék, technológia, szolgáltatás „prototípusának” továbbfejlesztésére irányuló projektjavaslattal pályázott a GOP-111 konstrukcióra. Ezen projektjavaslatok nem illeszkedtek a kiírás céljaihoz, ezért átirányításra kerültek a GOP-131 pályázati felhívásokra. Jelen példáink abban szeretnének segíteni, hogy a vállalkozás meg tudja ítélni, hogy fejlesztési elképzelése melyik konstrukcióba illik bele:

- Hulladékgazdálkodás területén – települési szilárd hulladék – a hasznosítható frakciók fűtőértékének meghatározása alapkutatás (adott területre vonatkoztatva specifikus a hulladék %-os összetétele: fa, fém, műanyag, papír, üveg, textil, zöld hulladék, ipari hulladékok, stb.). Az a törekvés, hogy magas fűtőértékű tüzelőanyag előállítása céljából optimalizáljuk a keveréket (hogy így különösen használható lehessen ipari célra) a GOP-111 pályázati konstrukció része. A következő lépések, így az eredetileg laboratóriumi szinten optimalizált folyamat üzemesítése, valamint a hulladékfrakciók és az abból esetleg előállítható termékek gyártási módszereinek vizsgálata és értékelése már nem tartoznak a GOP-111 pályázati konstrukcióba, hanem a GOP-131 pályázati programban támogathatóak.

Hulladékgazdálkodás területén – építési és bontási, valamint ipari inert hulladékok – a hasznosítható frakciók adalék anyagként való alkalmazhatóságának meghatározása alapkutatás (adott anyagtípus: beton, tégla, aszfalt, cserép, bányameddő, kohósalak, pernye, stb.). Az a törekvés, hogy magas minőségű építőanyag előállítása céljából optimalizáljuk a keveréket (hogy így különösen használható lehessen ipari célra) a GOP-111 pályázati konstrukció része. A következő lépések, így az eredetileg laboratóriumi szinten optimalizált folyamat üzemesítése, valamint a hulladékfrakciók és az abból esetleg előállítható termékek gyártási módszereinek vizsgálata és értékelése már nem tartoznak a GOP-111 pályázati konstrukcióba, hanem a GOP-131 pályázati programban támogathatóak.

A polimerizációs reakciók adott csoportjának vizsgálata, a keletkezett polimer termékek jellegének, kémiai és fizikai tulajdonságainak vizsgálata alapkutatás. Az a törekvés, hogy e reakciók egyikét adott fizikai vagy mechanikai tulajdonságokkal rendelkező polimerek előállítása céljából optimalizáljuk (hogy így különösen használható legyen ipari célra) a GOP-111 pályázati konstrukció része. A következő lépések, így az eredetileg laboratóriumi szinten optimalizált folyamat méretnövelése, valamint a keletkező polimer és az abból esetleg előállítható termékek gyártási módszereinek vizsgálata és értékelése már nem tartoznak a GOP-111 pályázati konstrukcióba, hanem a GOP-131 pályázati programban támogathatóak.

Egy, az elektromágneses sugárzást elnyelő kristály vizsgálata azzal a céllal, hogy az elektronnyaláb szerkezetéről információt kapjuk – ez alapkutatás. Ugyanezen anyag elektromágneses sugárzást elnyelő képességének vizsgálata változó körülmények között (pl. változó hőmérséklet, szennyezettség, koncentráció stb.) a GOP-111 pályázati konstrukció része. Az adott anyag felhasználásával készült eszköz előállítása a jelenleginél jobb sugárzás detektorok kifejlesztéséhez (a vizsgált spektrumtartományban) már nem tartozik a GOP-111 pályázati konstrukcióba, hanem a GOP-131 pályázati programban támogathatóak.

Aminosav szekvencia meghatározása valamely antitest molekulában – alapkutatás. Ha a vizsgálat különféle betegségek különböző antitesteinek megkülönböztetésére irányul, akkor az a GOP/KMOP-111 pályázati konstrukció része. Nem tartozik a GOP-111 pályázati konstrukcióba, ha az antitest szerkezetéről szerzett ismeretek alapján módszert dolgozunk ki egy bizonyos betegség antitestének szintetizálására, s a szintetizált antitest hatékonyságát a klinikai gyakorlatban próbáljuk ki olyan betegeken, akik önként hajlandók alávetni magukat az újonnan kifejlesztett kísérleti kezelésnek, hanem a GOP-131 pályázati programban támogathatóak.

Alapkutatás: nanoszenek szerkezeti tulajdonságainak (felületi morfológia, adszorpciós és nedvesíthetőségi tulajdonságok), valamint szemcsés hordozóra való növesztésük lehetőségének vizsgálata. Ha a vizsgálat arra irányul, hogy lehetséges-e olyan szemcsés hordozóra növesztett nanoszén előállítása, amely a nanoszenek kedvező adszorpciós tulajdonságainak megtartása mellett a víz elégséges átfolyását is biztosítja (és így szűrőként alkalmazható olajjal szennyezett vizek esetében) – ez a GOP-111 pályázati konstrukció része. Nem tartozik a GOP-111 pályázati konstrukcióba, ha a szerzett ismeretek alapján olyan adszorbens töltetű olajleválasztó berendezést és szűrési technológiát fejlesztünk ki, amely alkalmas kis mennyiségű olajszennyeződések eltávolítására különböző szennyvizekből, hanem a GOP-131 pályázati programban támogathatóak.

Alapkutatás: poláros és apoláros oldószerek adszorpciós tulajdonságainak vizsgálata. Az a törekvés, amely a levegőben levő oldószergőzök adszorbensen történő megkötésére, valamint az adszorbeált molekulák biológiai lebontására alkalmas modell létrehozására irányul – ez a GOP-111 pályázati konstrukció része. Nem tartozik a GOP- 111 pályázati konstrukcióba, ha a szerzett ismeretek alapján olyan komplex levegőtisztító berendezést fejlesztünk ki, amely alkalmas az üzemi technológiákból származó leggyakoribb oldószergőzök (alkohol, aceton, benzol, toluol, xilol, sztirol) kezelésére, hanem a GOP-131 pályázati programban támogathatóak.

Szoftverfejlesztési projekt a GOP-111-be tartozik, ha ez a fejlesztés a számítógép szoftver tudomány területén hoz új eredményt:

Új elméleteket, algoritmusokat hoz az elméleti számítástechnika területén
Az információ technológia fejlesztése az operációs rendszerek szintjén, program nyelvek, adatkezelés, kommunikációs szoftver és a szoftverfejlesztési eszközök.
Az Internet technológia fejlesztése.
A szoftvertervezés, fejlesztés, telepítés és karbantartás módszereinek kutatása.
Olyan szoftverfejlesztés, amely előmozdítja az információ vétel, átadása, tárolása, visszakeresése, kezelése vagy megjelenítése generikus megközelítéseinek fejlődését.
A szoftver eszközök vagy technológiák kutatása a számítástechnika egyes speciális területein.

A szoftver új alkalmazásokra (pl. raktár logisztikai szoftver) vagy új célok (mezőgazdasági termelés hatékonyságjavítása) elérésére való használata azonban önmagában nem tekinthető ilyen új eredménynek, ezért nem illeszkedik a GOP-111 konstrukcióba.

2. Rendelkezésre álló forrás

Rendelkezésre álló forrás: 11 000 M Ft

További részletek

3. Támogatás mértéke és összege

3.1 Támogatás mértéke

Támogatás mértéke alapesetben: 50% .

További részletek

A projekthez nyújtható támogatás mértéke az alábbiak szerint kerül meghatározásra:

alapkutatás esetében a K+F projekttámogatásra elszámolható költség 100 százalékát;
alkalmazott (ipari) kutatás esetében a K+F projekttámogatásra elszámolható költség 50 százalékát;
kísérleti fejlesztés esetében a K+F projekttámogatásra elszámolható költség 25 százalékát.

amennyiben a pályázó a pályázat benyújtásakor kisvállalkozásnak minősül, akkor az előzőekben kiszámolt támogatás mértéke alkalmazott (ipari) kutatás és kísérleti fejlesztés esetében 20 százalékponttal növekszik,
középvállalkozásnak minősül, akkor az előzőekben kiszámolt támogatás mértéke alkalmazott (ipari) kutatás és kísérleti fejlesztés esetében 10 százalékponttal növekszik.

A projekthez nyújtott támogatás mértéke azonban nem haladhatja meg az összes elszámolható költség 90%-át.

Az 1) pontban meghatározott támogatási mértékek 80 százalékos támogatási mértékig – az 2) pontban kapott bonuszokon túl - további 15 százalékponttal növelhetők kizárólag alkalmazott (ipari) kutatás esetében, amennyiben a projekt eredményeit széles körben terjesztik technikai és tudományos konferenciák keretében, vagy azokat tudományos és műszaki szaklapokban teszik közzé, vagy szabadon hozzáférhető adattárakban (adatbankok, amelyekben bárki hozzáférhet a nyers kutatási adatokhoz), vagy nyílt és szabad forráskódú szoftvereken keresztül.
Tekintettel arra, hogy a támogatási programokhoz kapcsolódó egyéb (visszatérítendő támogatás és/vagy kamattámogatás és/vagy kedvezményes kamatú és kamatmentes hitel/kölcsön, és/vagy fejlesztési adókedvezmény) és/vagy de minimis támogatások támogatástartalma az adott projekt támogatási intenzitásánál figyelembe veendő tétel, ezért a pályázó kötelessége jelezni, amennyiben a pályázat szerinti projekt megvalósítása során egyéb regionális beruházási (visszatérítendő támogatást és/vagy kamattámogatást/ kedvezményes kamatú és kamatmentes hitelt/kölcsönt és/vagy fejlesztési adókedvezményt) és/vagy de minimis támogatást igénybe vesz.

3.2 Támogatás összege

Támogatás összege minimum 50 000 E Ft és maximum 1 000 000 E Ft

4. Pályázat benyújtási határideje

A pályázat benyújtására 2010. július 15. és 2011. február 28. között van lehetőség.

5. Pályázók köre

Mikro- és kisvállalkozások
Kis- és középvállalkozások
Nagyvállalatok
Szövetkezetek

További részletek

6. Támogatható tevékenységek

Jelen Pályázati felhívás és útmutató keretében az alábbi tevékenységekre lehet pályázni:

Alapkutatás: olyan kísérleti és elméleti munka, amelynek elsődleges célja új ismeretek szerzése a jelenségek alapvető lényegéről és a megfigyelhető tényekről, bármiféle konkrét alkalmazási és felhasználási célkitűzés nélkül.

Alkalmazott (ipari) kutatás: új tudásanyag megszerzésére irányuló kutatás, amelynek célja, hogy az így megszerzett tudásanyag felhasználható legyen új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, illetve jelentős javulást eredményezzen a már meglévő termékekben, eljárásokban vagy szolgáltatásokban; magában foglalja az ipari kutatáshoz szükséges komplex rendszerek összetevőinek létrehozását is, kivéve a kereskedelmileg felhasználható prototípusokat.

Kísérleti fejlesztés: az alkalmazott (ipari) kutatás eredményének tervekbe foglalása, azaz a kereskedelmi felhasználásra nem kerülő prototípus elkészítése.

Alapkutatásra, alkalmazott (ipari) kutatásra és kísérleti fejlesztésre együttesen a K+F projekttámogatás jogcím keretében lehet pályázni.

Alapkutatás önmagában nem, csak célzott alapkutatásként, a projekt részeként, az ipari (alkalmazott) kutatási és kísérleti fejlesztési tevékenységgel összefüggésben támogatható. A vállalkozás alapkutatás jellegű résztevékenységgel csak akkor pályázhat, ha a vállalkozáson belül erre alkalmas, legalább három főből álló kutatócsoport működik, illetve amennyiben a vállalkozás a tevékenységet felsőoktatási intézménytől vagy költségvetési kutatóhelytől vagy „a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott
állami támogatások közösségi keretrendszere” című 2006/C 323/01 közösségi keretszabály szerinti kutatási szervezetnek minősülő, szervezeten belül erre alkalmas, legalább három főből álló kutatócsoporttal rendelkező, non-profit közhasznú gazdasági társaságtól veszi igénybe. A szervezeten belüli kutatóhely kritériuma: a kutató csoportban minősített kutatók (3 fő legalább PhD fokozattal, az agrár, a műszaki, a természettudományi vagy az orvosi tudományterületekről) dolgoznak munkaviszony
keretében (akár részmunkaidőben) 2010.01.01-től a projekt megvalósítás befejezéséig és 5 évnél nem régebbi, alapkutatás jellegű, referált, nemzetközi publikációval rendelkeznek a pályázott projekt témakörében. Kutatási szervezet: olyan szervezet, például egyetem vagy kutatóintézet, amelynek – jogállásától (a köz- vagy a magánjog hatálya alá tartozik-e) és finanszírozási módjától függetlenül – elsődleges célja alapkutatás, ipari kutatás és kísérleti fejlesztés folytatása és azok eredményeinek
terjesztése tanítás, közzététel vagy technológiaátadás útján minden nyereséget ismét ilyen tevékenységekbe, eredményeik terjesztésébe vagy oktatásba fektetnek; azok a vállalkozások, amelyek befolyással lehetnek egy ilyen szervezetre, így például a részvényesek vagy tagok, nem élveznek preferenciális hozzáférést e szervezet kutatási kapacitásaihoz, vagy az általa elért kutatási eredményekhez. A kutatás típusainak projekten belüli arányát a projekt jellege határozza meg, lehetséges értékei az alapkutatás esetén rögzítettek, mely maximum 50% lehet.

7. Elszámolható költségek

Amennyiben a kedvezményezett a beruházás, illetve a beruházás hasznosítása során általános forgalmi adó levonására nem jogosult, akkor a támogatás számításának alapja a projekt ÁFÁ-val növelt, bruttó összköltsége, azaz a projekt költségvetését bruttó módon kell megterveznie.

Amennyiben a kedvezményezett ÁFA adóalany, vagy még nem ÁFA adóalany, de a beruházás illetve a beruházás hasznosításával azzá válik és az általános forgalmi adó levonására jogosult, akkor a támogatás alapja a projekt levonható ÁFA nélkül számított nettó összköltsége.

A projekt keretében K+F projekttámogatás jogcím keretén belül az alábbi költségek számolhatóak el:

A kutatók, fejlesztők, technikusok és egyéb kisegítő személyzet tekintetében a munkaszerződés - megbízási szerződés esetén a megbízási szerződés - szerinti alapbér és járulékai, a támogatott projektben való foglalkoztatás arányában, a végzett tevékenység mértékéig. A projekt keretében a pályázónál felmerülő K+F személyi jellegű kiadásoknak el kell érniük legalább a projekt K+F projekttámogatás jogcímen elszámolni kívánt összes költség 20%-át.1
A K+F tevékenységgel kapcsolatban felmerülő, anyagjellegű ráfordítások között elszámolható közvetlen költségek

a piaci feltételek szerint harmadik féltől megrendelt kutatás-fejlesztési tevékenység díja, valamint a kizárólag a kutatás-fejlesztési tevékenységhez igénybe vett tanácsadás (beleértve az iparjogvédelmi tanácsadást) és hasonló szolgáltatások költségei, amennyiben azokat a kutatás-fejlesztési tevékenységhez veszik igénybe;
anyagköltségek, amennyiben azokat a kutatás-fejlesztési tevékenységhez veszik igénybe.

Harmadik féltől piaci áron megvásárolt szabadalmak és egyéb immateriális javak (pl. licenc, oltalom), valamint ezen immateriális javakhoz (szellemi termékekhez) kapcsolódó hasznosítási jogok bekerülési értéke, amennyiben a tranzakcióra a piaci feltételeknek megfelelően került sor.
Új eszközök és felszerelések (műszaki berendezések, gépek) vételára legfeljebb a projekt K+F projekttámogatás jogcímen elszámolni kívánt összes költségének 35%-áig.

Egyéb, az elszámolható költségekkel kapcsolatos előírások:

Eszközök, berendezések csak abban az esetben számolhatóak el a I.) d. pont (eszközbeszerzés) keretében, amennyiben a kedvezményezett könyvelésében azok a tárgyi eszközök között, a műszaki gépek, berendezések, járművek, vagy az egyéb berendezések, felszerelések, járművek számviteli kategóriákban kerülnek aktiválásra.
A pályázat tárgyát képező eszközökre a megrendelés és a pályázat benyújtásának időpontja után fizetett előleg teljes összegében elszámolható, ha

az előleg számla pénzügyi kiegyenlítése megtörtént,
a benyújtott (rész/vég)számlában az előleg elszámolásra került,
a számla fizikai teljesítés igazolása megtörtént.

A projekt keretében kizárólag a projekt futamideje alatt felmerült költségek számolhatóak el.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a költségvetés megalapozottságának megítélhetősége érdekében a Projekt adatlap kitöltésekor a bérköltséget és járulékait bontsa szét munkakörönként. Ezt követően az „Adatok” gombra kattintva a költség pontos megnevezésénél az adott munkakör megnevezését használja (pl. „fejlesztő1”, „fejlesztő2”, „kutató1”, „kutató2”, „technikus1”, „technikus2”), az egységárnál adja meg az adott munkakörhöz tartozó bérköltség és bérjárulékok egy hónapra vetített összegét, a darabszámnál az emberhónapok számát, míg a le nem vonható Áfá-nál „0”-t. Bővebb tájékoztatás az adatlap kitöltési útmutatóban található.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a költségvetés megalapozottságának megítélhetősége érdekében a Projekt adatlap kitöltésekor az anyagköltségeket, az immateriális javakat, a műszaki berendezéseket és az igénybe vett szolgáltatásokat tételenként, külön sorokban tüntesse fel. Ezt követően az „Adatok” gombra kattintva a költség pontos megnevezésénél adja meg az adott költségtétel megnevezését (pl. Metanol – HPLC gradient grade), az egységárnál a darabonkénti elszámolandó költséget, a darabszámnál a mennyiséget, míg a le nem vonható Áfá-nál bruttó elszámoló esetén az ÁFA értékét (nettó elszámoló esetében 0). Bővebb tájékoztatás az adatlap kitöltési útmutatóban található.